2012 volt, amikor először mentem Ázsiába. Elsősorban munka miatt és mivel mindig is vonzott ez a kontinens, így egy kicsit sem bántam. Az első élményem Kínával eléggé meghatározó volt, és az elmúlt 5 évben is folyamatosan vissza akartam menni, nem szükségszerűen Kínába, de Ázsiába. Most nevetni fogsz, de a kapcsolatom Kínával egy se veled, se nélküledre emlékeztet, de ez egy másik sztori.

És évek után végre idén sikerült ismét kijutnom, ezúttal csak egy rövid nyaralás volt telezsúfolva kultúrával, történelemmel és utazásokkal Malajziában. Nem sokan ismerik ezt a trópusi mennyországot, a legtöbben Balit választják, amikor tengerparti nyaralásra vágynak jó messze Magyarországtól, pedig Malajzia egy kitűnő célpont. Mindene megvan a korábban említettekhez hozzátartoznak a csillogó, fénysebességgel épülő pezsgő városok, virágzó üzleti élet, szép tengerpartok (amiket most a rövid időre való tekintettel nem sikerült még csak tervbe se venni, de remélhetőleg lesz legközelebb, mert mindig van egy legközelebb), és ezen felül mindenki beszél angolul. A hőség miatt pedig nem kell aggódni, a helyiek egyáltalán nem szégyellősek, amikor a légkondit kell használni.
Utazás előtti előkészületek
- Célszerű felkeresni a háziorvost vagy szakorvost egy trópusi utazás előtt még akkor is, ha valaki egészséges és tanácsot, illetve védoltást kérni. Ez különösen fontos, ha valaki az utcán kapható ételeket is meg akarja kóstolni.
- Pénzváltás: akár itthon, akár kint meg lehet tenni, de sokkal egyszerűbb, ha egy elterjedt valutát használunk és azt váltjuk be mintha malajziai Ringgitet keresgélünk a pénzváltóknál.
- Útlevél érvényesség ellenőrzése.
- Ellenőrizd le, hogy szükséged van-e vízumra, pl.: magyar állampolgároknak nem szükséges vízum, amennyiben kevesebb ideig tartózkodnak az országban, mint 3 hónap.
Tanács az orvostól:
- Ne vegyél italokat utcai árusoktól
- Ne egyél utcán elkészített ételt
- Használj rovarriasztó sprayt a szúnyogcsípés ellen
- Használj napvédő krémet
- Ne igyál a csapból – a folyó csapvíz egészségre káros, nem szabad belőle inni.
Leszállva a repülőről Kuala Lumpurban az első szembetűnő dolog a meleg, párás levegő, ami olyan érzést kelt, mint amikor egy gőzkabinban izzasztjuk magunkat. Ez az az időjárás, ami azonnal a strandra csábít. Egy régi barágom jött elém a reptérre, ő egy helybéli, akivel még Kínában ismerkedtem meg. Ő volt az, aki az idő nagy részében elvállalta, hogy végigkalauzol a nevezetességeken, elvégre ki lehetne jobb idegenvezető, mint egy helyi?
Be kell vallanom már előre, hogy valószínűleg sikerült az összes egészségvédő ígéretemet megszegni. Az úgy volt, hogy miután elfoglaltam a hotelszobám elmentünk egy kellemes esti sétára felkeresni a híres Jalan Alor utcát, és ahogy az lenni szokott meleg esti sétákon az ember megszomjazik egy kicsit. Az idegenvezetőm pedig örömmel javasolta a helyi specialitást a cukornádból, illetve kókuszból készült frissítő italokat anélkül, hogy tudta volna, európaiak nem ihatnak ilyeneket. Vettünk is egy-egy üveggel mindkettőből, amit az eladó az orrunk előtt készített el és palackozott. Isteni finomak voltak. Az első pont sikeres megszegése után, még ennél is tovább mentem: ettem az utcán.
Az az igazság, hogy Malajziában nem lehet kikerülni, hogy utcai árusok ételeit, italait fogyasszuk. A helyiek hagyományosan az utcán esznek és nem csak turista csalogatásra használják ezeket a helyeket. Általában én is a reggelimet, ebédemet és vacsorámat a helyiek között fogysztottam el. Ha pedig a helyiek is maguk ott fogyasztják el az ebédjüket, akkor nem fognak egészségkárosító ételeket főzni, különben elvesztik a vevőiket. Sőt, kifejezetten odafigyelnek arra, hogy a legjobb minőséget állítsák elő és a hagyományos családi receptjeiket továbbfejlesszék, ill. megőrizzék eredeti formájukban. A világnak ezen a részén az étkezés, és a legjobb helyek ismerete nemzeti sportnak számít, mindenki imád enni és ennek szerves részei az utcai árusok.
A Jalan Alor utcában kaphatóak gyümölcsök, gyümölcslevek, sült, főtt és párolt koreai és kínai ételek nagy választékban. Mi egy kínai étteremnél foglaltunk helyet(hát, hol máshol?), és amint az látható nem a Magyarországon megszokott ételeket ettük. (Te jó ég, hogy ez mennyire hiányzott!) Amire fel kell készülni:
- Minden ételt egyszerre hozank ki és tesznek az asztalra, amin mindenki osztozik.
- A rendelést jellemzően a “vendéglátó” intézi és a vendég úgymond “elszenvedi” ezt.
- Általában pálcikával eszünk, de lehet kérni kanalat és villát is.
- Ha úgy döntesz, hogy befejezed az étkezést, hagyj egy kis ételt a tányérba, különben a többiek azt fogják feltételezni, hogy még éhes vagy és segítenek ezt a helyzetet gyorsan orvosolni.
Különleges helyek nyomában
Az ízletes vacsora után, autóba ültünk és elmentünk a város kínai negyedébe, ahol egy kicsi, nem túl bizalomgerjesztően kinéző üzlethez érve bebocsátást nyerve beléptünk egy korábban ópiumbarlangnak is beillő helyre. A PS150 nevű koktélbár zseniálisan ötvözi a történelmi és a modern elemeket, emellett még az italaik is finomak.