Ahogy az lenni szokott hosszú repülő utaknál a fáradtság nem múlt el nyomtalanul még egy pihentető éjszakai alvás után sem, ezért erre a napra csak egy kellemes sétát terveztem Ez pedig azt jelentette, hogy meglátogattam a KL Tornyot, hogy megnézzem a kilátást a város egyik legmagasabb pontjáról. Igen, ez valóban egy tipikus túrista látványosság, de legalább gyönyörű kilátásban lehet részed 335 m magasból, ráadásul ott van mellette egy park is, ami olyan sűrű, hogy akár erdőnek is lehet nevezni. A korábbi őserdő maradványát tekinthetjük benne, aminek célja, hogy oxygénnel lássa el a forgalmas várost. Na, milyen a kilátás?
Ami egyből észrevehető az a rengeteg zöld övezet, ami a városban van. Egyszerűen gyönyörű. Hatalmas fák szegélyezik az utakat és parkokból sincs hiány.
Ugyancsak nincs hiány plázákból sem. Félelmetes mennyiségű plázáik vannak, a legjobbakat itt találod. Minden második sarkon fellelhető egy, és nem, nem viccelek. Ez egyrészről érthető, elvégre ezek légkondicionált épületek és ugyebár senki sem szeret napi 24 órában izzadni.
Ezt olyan szinten komolyan veszik, hogy amikor először beléptem a hotelszobába, hát, egyszerűen szólva is kockásra fagytam. Kevesebb mint 15 fok volt a bent, amúgy sem vagyok híve a légkondiknak, de ezt egy kicsit túlzásnak éreztem. Hasonló hőmérséklet uralkodik az autókban, illetve plázákban is. Ezért célszerű rétegesen öltözködni. Azért nem igazán említem a tömegközelkedést, mert ahogy hallottam nem a legjobb errefelé. Ha kisebb távot kell megtenni, akkor még nincs probléma, de ha már át kell szállni, akkor jönnek a bajok, ezért a helyiek nem is javasolták nekem, hogy kipróbáljam. Ami viszont népszerű arrafelé az a Grab nevű alkalmazás, ami a Play store-ból könnyedén letölthető és olyan, mint az Uber.
Ahogy az várható volt, egy bevásárló központban kötöttünk ki estére, ahol már az is sok időbe telt, hogy megnézzük, milyen éttermek vannak egyáltalán. Abba már bele sem mertem gondolni, hogy mennyi időre van szüksége annak, aki ott akar bevásárolni… Viszont ott is minden megtalálható, ami Európában. Még a szupermarket is tele van itthon is kapható ételekkel, alapanyagokkal. Végül sikerült kiválasztani a Little Penang Kafét a Midvalley Megamallban, ahol megkóstolhattam a “nemzeti specialitást”, a Nasi Lemakot. A rizst kókuszvízben párolják, így az illata is kókuszos. Hozzájön a csirkecomb és a fűszeres szósz, fogalmam sincs, hogy mit raknak bele, de valami isteni.
Az este azonban nem ért véget, elvégre a belváros gyönyörű kivilágítva. Az út menti fák égősorokkal díszítettek, tisztára mint a karácsony itthon. Na és az ikertornyok. Amit még érdemes tudni, hogy itt is van egy pláza, a Suria KLCC, de csak KLCC-nek hívják. Pont a két torony között és ebben az épületben található Kuala Lumpur legtöbb angol nyelvű könyvet forgalmazó könyvesboltja is. Tehát, ez a hely kikerülhetetlen, ha valaki angolul akar olvasni. De beszéljenek a képek helyettem, már eleget áradoztam a helyről. 🙂